Határtalanul beszámoló (HAT-KP-1-2024/1-001383)
A HAT-KP-2024/1-001383 pályázat beszámolója
Előkészítő foglalkozás
A Határtalanul pályázat keretében Erdélybe utazó tanulók 2025. április 29-én felkészítő foglalkozáson vettek részt osztálytermükben, a kísérő pedagógusok jelenlétében. Az utazást vezető tanárok bemutatták a hatnapos programtervet és az útvonalat, valamint megválaszolták a diákok felmerülő kérdéseit. A foglalkozáson szó esett az erdélyi magyarság lélekszámáról, a történelmi háttérről, arról, hogy miért található Erdély Magyarország határain kívül, továbbá a meglátogatandó települések múltjáról és jelenéről.
A diákok térképen keresték meg a célállomásokat, megismerkedtek a látnivalók földrajzi elhelyezkedésével, Erdély lakosságának etnikai összetételével, valamint a helyi magyarság történetével és jelenlegi helyzetével. A részletes programot térképek és képek segítségével ismertették.
A tanulók bemutatót láthattak a parajdi sóról, a székelyföldi sóbányászat múltjáról, a természeti és épített örökségről, valamint az ezeréves határról. Az elhangzott ismereteket játékos formában ellenőrizték, a feladatokat egy pedagógus irányításával, a Barangoló digitális tartalomtár (https://www.okosdoboz.hu/hu-HU/Hatarontuli#) felhasználásával oldották meg.
Az előkészítő órán átbeszélték a toleráns és együttműködő magatartás alapvető szabályait, valamint balesetvédelmi oktatásban is részesültek.
A kirándulás megvalósítása
Csoportunk Románia magyarlakta területeire utazott, melynek során a felkeresett települések történelmi nevezetességeivel, kultúrájával és természeti értékeivel ismerkedhettek meg tanulóink.
1. nap
Korán reggel indultunk a Széchenyi István Tagiskola elől. Az első megállónk a Királyhágón volt, egészségügyi pihenő. Következett Bánffyhunyad, Hunyadon az idegenvezetőnknek hála betekintést nyertünk az itteni érdekességekbe, a cifrapaloták történetébe is. Ezek keleties stílusban épülő, fénylő bádogtetővel ellátott emeletes házak. Érdekességük, hogy folyton építik azokat, de szinte egyik sincs befejezve. Megtudtuk, hogy ezekben a nagyon színes épületekben ritkán laknak. Itt megtekintettük a 13. században, gótikus stílusban épült református templomot. Helyi idő szerint délután 5 óra körül érkeztünk meg Korondra, ahol elfoglaltuk szálláshelyünket, majd a meleg vacsora következett. Helyi jellegű fűszerekkel elkészített húslevest és csirkecombot burgonyapürével kaptunk.
2. nap
Sajnos az időjárás nem kedvezett nekünk, esett a jó kis áztató eső szinte egész nap. A reggeli után első úticélunk Gyimesbükk volt. Itt megtekintettük a MÁV egykori legkeletibb vasúti őrházát, mely az 1000 éves határ ikonikus épülete. Sok érdekességet tudtunk meg az őrház történetéről, láttunk a vasúthoz kapcsolódó régi dokumentumokat, régi vasúti egyenruhát és még sok, egyéb kultúrtörténeti tárgyat. A II. világháború idején létesítettek itt bunkert is. Következő megállónk Csíksomlyói római katólikus Kegytemplom volt. Álmélkodva néztük a csodás díszítéseket, a gyönyörű ablakokat, az oltárt, az orgonát. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. Harmadik programunk ezen a napon a Csíki Csipsz gyár meglátogatása volt. Megnéztük a „pityóka” útját a raktározástól a tisztításon és daraboláson keresztül a burgonyaszirom sütéséig, ízesítéséig. Nagy örömünkre minden látogató kapott ajándékba egy csomag csipszet is.
3. nap
A napi „túránkat Bözödújfaluval az elárasztott faluval. A falu helyén ma egy tó áll, melyből az egykori templom tornya még mindig kikukucskál. Víztározót, illetve erőművet terveztek ide, de csak a tó kialakításáig jutottak. Körispatakon a Szalmakalap Múzeumot, valamint egy még működőképes malmot és annak raktárát néztük meg, de láttunk egy „csodakútot” is, melynek sok 100 méter mélyről feljövő vizét is megkóstoltuk. A Szalmakalap Múzeumban megtekintettünk egy óriás szalmakalapot is, készítettünk szalmacsillagot és angyalkát és házi készítésű lángost ebédeltünk.
Utána Székelyderzsre indultunk, ahol a gótikus stílusban épült unitárius erődtemplomot tekintettük meg. Megtudtuk, hogy a 1300-as években építették az eredeti kápolnát, majd 100 évvel később kibővítették. Az erődtemplom elnevezés utal a védelmi funkciójára is. Megnézhettük a falán lévő Szent László legendáját elmesélő falfestményt és a rovásírásos téglát is.
4. nap
Békás-szoros. Egy látványos szurdokvölgy a Keleti-Kárpátokban. Meredek sziklafalai között kanyargós út és patak vezet végig. Népszerű kirándulóhely természeti szépsége és lenyűgöző sziklaformái miatt. A Gyilkos-tó következett egy természetes torlasztó a Hagymás-hegység lábánál. A tóban máig láthatók az egykori erdő megkövült fatörzsei. Nevét egy hegyomlással összefüggő legendáról kapta. Hazafelé Farkaslakán a Tamási Áron emlékházat látogattuk meg. Sok tárgyi emléket láttunk Tamási Áronnal kapcsolatban, mint például az „Ábel a rengetegben” első kiadását, vagy az író kézírását. A nap esti fénypontja a Korondi művelődési házban előadott folklór műsor volt. Volt népdal, néptánc, melyet a helyi általános iskolások adtak elő. Játszott nekünk a korondi fúvószenekar ismert slágereket. Élveztük, és amit ismertünk, velük együtt énekeltük.
5. nap
Sok érdekes dolgot megtapasztaltunk a helyi kézművesek segítségével. Délelőtti programok során olyan ősi szakmákba is nyertünk betekintést, amit ma már nagyon kevesen végeznek. Ilyen volt a szövés, melyet egy kedves néni mutatott be és a taplászat, ahol taplógombából készítenek használati tárgyakat. Az ebéd családi étteremben volt. Mindenféle házi készítésű ennivalóval vártak minket: kemencében sütött házikenyérrel, házi kecskesajttal, házi lekvárral, házi kolbásszal. Hazafelé megtekintettük a kalondatetői faszénégetők munkáját. Farkaslakára is ellátogattunk, ahol Tamási Áron síremlékénél koszorúztunk. Találkoztunk a híres kürtőskalács készítőkkel is. Itt a kürtőskalács története mellett megismerkedtünk a kalács elkészítésével, amit ki is próbálhattunk.
A tartalmas program következő állomása Parajd, ahol egy helyi vállalkozó megmutatta, hogyan lesz a kibányászott kősóból asztali só. Ajándékba kaptunk 1-1 kg parajdi asztali sót is. A helyi üzletben pedig vásárolni is lehetett ezekből a jótékony hatású termékekből. Következett Szováta és a Medve-tó. Nevét onnan kapta, hogy felülről egy kiterített medvebőrre hasonlít. A tavat tápláló patakok a környező hegyek talajából sót old ki. Minél mélyebbre „merülünk” a tó vizébe, annál sósabbá válik, melynek következtében a tóban lefelé haladva egyre melegebb.
6. nap
Reggeli után a busszal indultunk haza. A hosszú utat érdekesebbé tette a buszból látható nevezetességek történetével. Királyhágó története: Megtudhattuk, képződésének valódi és kitalált okát. A szakadék kialakulásáért a hegyvonulat összetétele tehet, idővel barlangok alakultak ki, majd ezek összeszakadtak és ez okozta a szakadék kialakulását. Pihenő a királyhágón, hazaérkezés, ahol a sok szülő nagy mosollyal várta gyermekét.
Értékelő foglalkozás
Az erdélyi kirándulásról hazatérve a részt vevő diákok és kísérő pedagógusaik 2025. június 3-án Határtalanul! értékelő órán vettek részt. A foglalkozáson PowerPoint-bemutató segítségével lépésről lépésre felidéztük az utazás állomásait, amelyeket a diákok személyes élménybeszámolói tettek színesebbé.
Az értékelés előkészítése már Erdélyben megkezdődött: a kísérő tanárok nyolc csoportra osztották a tanulókat, és különböző feladatokkal látták el őket. A hazatérés után a csoportok közösen dolgozták fel a meglátogatott helyszíneket és témákat. Az értékelő óra előkészítését és levezetését az egyik kísérő pedagógus koordinálta.
A foglalkozás végén összegzés hangzott el arról, hogy a kirándulás tervezett céljai milyen mértékben és módon valósultak meg, valamint milyen tapasztalatokkal gazdagodtak a résztvevők.
Témanap bemutatása a Nemzeti Összetartozás Napján
Iskolánk tanulói megtanulták Szarka Tamás: KÉZFOGÁS című dalát, mely az összmagyarság összetartozásának egyik jelképévé vált az elmúlt években. A Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája ebben az évben is csatlakozott ahhoz a közös énekléshez, melyet a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából már nyolcadik éve rendeznek meg egy napon, egy időben. Idén június 4-én, 11 órakor Berettyóújfalu főtéren az iskolánk tanulói énekelték el az összetartozás himnuszát. Az esemény a „Határtalanul” pályázat egyik eleme is volt. A Kézfogás című dal eléneklésével ünnepeltük a Nemzeti Összetartozás Napját. A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartja össze és ez egyben megmaradásuk záloga is. A külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását.
Képgaléria
