Kommunikáció

A környezetünkkel való kapcsolatteremtést kommunikációnak nevezzük.

Matekommunikáció:

pl.    mimika: a beszédünket kísérő arcmozdulatok

        gesztikuláció: a beszédünket kísérő testmozdulatok

A kommunikáció folyamata:

 

                                csatorna

 


     adó       kódoló                  dekódoló        vevő

 


                                                   zaj

                               környezet

 

adó:             kibocsátja az információt

kódoló:        szállítható jellé alakítja az információt

csatorna:      szállítja a jelet

dekódoló:    értelmezhető, felvehető alakítja a jelet a vevő számára

vevő:           felveszi és értelmezi az információt

környezet:    zajforrás

zaj:              zavarja a kommunikációt

 

Titkosítás

kriptos=rejtett

kriptográfia=titkosírás

sifrírozás=titkosítás

desifrírozás=visszafejtés

 

Ókor: rabszolga fejére írt üzenet

Spártaiak: Egy botra vékony bőrszíjat tekertek fel szoros menetekben. A szöveget egymást követő sorokban a szíjra írták, minden menetre egy-egy betűt. A letekert szíjon értelmetlennek tűnő betűhalmaz sorakozott.

Caesar: Helyettesítéses módszer, amely a betűk egyszerű eltolását jelentette. Pl. az A=D

Napóleon: Rácsos módszer.

Rommel tábornok: Egy könyv megadott oldalán egy-egy betű sorának és soron belüli sorszámának a megadása.

 

Hibajavító mechanizmusok:

Kínaiak: az emberek sorba álltak és szájról szájra adták az üzeneteket.

Chappe fivérek távírója: Két nagy karral rendelkező mechanizmus. A karokat különböző állapotba lehetett állítani, amelyek különböző betűket jelentettek. Ez a nagy szerkezet messziről is látszott.

Samuel Morse: morse jelek       ._, …_

A kommunikáció ill. a jel szállítása során az üzenetek károsodhatnak. A hibátlan szállítás érdekében hibajavító mechnaizmusokat dolgoztak ki.

redudancia: szükséges felesleg, terjengősség, az információnál nagyobb mennyiségű adatot tartalmaz, ami pontosítja, egyértelművé teszi az információt.

Pl. M mint Marika

Itt az információ az M betű, de kimondva összekeverhetnénk pl. az N betűvel. A hozzáfűzött név  egyértelművé teszi, hogy az M betűről van szó, de az M betű utáni rész már információt nem hordoz.

Jel kettőzés:

a jelsor pl. 010111010 Ezt a jelet elküldve a vevő a következőt kapja: 010111011 a kapott jelben egy számjegy eltérés van, de a vevő ezt nem tudhatja. Hogy a vevő a hibát észre vegye, a jeleket meg kell duplázni: 00 11 00 11 11 11 00 11 00 ezt elküldve, ha a vevő a következő jelsort kapja 00 11 00 11 11 11 00 11 10 észreveszi, hogy az utolsó két számjegy eltér, tehát ott hiba van, mert egyformának kéne lennie a számoknak. De vajon melyik a jó a kettő közül?

 

Jel háromszorozás:

pl. az elküldött jel  000 111 000 111 111 111 000 111 000

a megkapott jel:     000 111 000 111 111 111 000 111 010 észreveszi, hogy az utolsó számban hiba van, de mivel háromszorozva van a jel, így feltételezhetjük, hogy abból a két egyforma a jó, azaz a 0, és csak az egyik hibás az 1.

Az ilyen "üzenet" terjengősebb, időben hosszabb a kommunikáció, viszont hibamentes.

 

ASCII Kódtábla

 

Karakter (azaz szám, betű, aláhúzás jel, kötőjel, stb.)

1 karakter 1 byte-nyi helyet foglal, 1 byte-ben a bitek 256 variációt vehetnek fel, így egy byte-on 256 féle karakter állítható elő. A karakterek táblázatát az ASCII kódtáblázat tartalmazza.

Minden karakternek van egy kódja. A karakterek megjeleníthetők kódjuk beírásával is. Pl. ALT+160 a kis á betű.

0-31          - vezérlő karakterek

32-127       - betűk, számok írásjelek, műveleti jelek

128-255     - idegen nyelvű karakterek

                 - rajzoló karakterek

                 - tudományos célú karakterek

 

A karakterekre az ALT + (a numerikus billentyűzettel kiadott számmal hivatkozhatunk)

 

NEUMANN ELVEK

- Soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik).

- Kettes (bináris) számrendszer használata.

- Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására.

- Teljesen elektronikus működés.

- Széles körű felhasználhatóság.

- Központi vezérlőegység alkalmazása.

 

Számítógép generációk:

 

- 0. generációs gépek: elektromechanikus gépek (relés)

- 1. generációs gépek: elektroncsöves gépek

- 2. generációs gépek: félvezetők megjelenése (tranzisztorok, diódák)

- 3. generációs gépek: integrált áramkörök megjelenése (IC-k)

- 4. generációs gépek: megjelenik a mikroprocesszor (CPU)